Orbán Viktor nagy nyilvánosság előtt jelentette ki: "a külföldről ideáramló silány kacatok, élelmiszer-ipari hulladék dömpingje alacsony szinten, sőt sokszor emberhez méltatlan" szinten tartja a városi élet minőségét is. felvezetésként e kijelentésével Magyarország miniszterelnöke elkövette számtalan gazdasági társaság hitelrontását, amelyek mindegyike nyugodt lelkiismerettel indíthatna személye ellen kártérítési pert. Kiszely Tünde bírónő nyilván súlyosbító körülményként értékelhetné egyfelől, hogy a miniszterelnök a hitelrontást "nagy nyilvánosság előtt" követte el, másfelől, hogy a hitelrontás cselekményét nem, mint magánember, hanem mint az állam végrehajtó hatalmának vezetője tette.
Mint Orbán Viktortól - aki miniszterelnökként bizonyára sokunknál járatosabb a gazdasági statisztikák értékelésében - megtudtuk, Magyarország, amelynek GDP megoszlásában - 2007 óta legalábbis - a mezőgazdaság 4,2%-nál nagyobb szerepet nem játszott, és a 2009-es 3,4% után 2010-re 3,8%-ig erősödött, alapvetően mezőgazdasági ország.
Ez a kijelentés nyilván úgy annyira igaz, amennyire egy jogász végzettségű, soha nem praktizált értelmiségiből lett politikus a 3,8%-os arányt alapvetően nagyobbnak tartja, mint mondjuk a feldolgozó ipar 22%-os (2010) illetve 2007. óta folyamatosan 20%-os arányánál. Igaz, hogy a kisebb-nagyobb fogalmakat már az óvodában, de legkésőbb az általános iskola alsó tagozatában megtanítják, ehhez képest egy miniszterelnök képtelen megérteni a kisebb nagyobb fogalmakat?
Ráadásul Magyarország nemzeti jövedelmében a mezőgazdaságnál még a Műszaki-tudományos tevékenységből származó jövedelem is nagyobb részarányt képez már több, mint évtizede! Bármilyen meglepő, a mezőgazdaság enyhe túlzással 4%-os arányával szemben ugyanis még a tudományos-műszaki fejlesztésből származó GDP hányad stabilan 4,9%. Pedig minden híradás arról szól, mennyire le van maradva országunk az innováció terén. Az annyira kárhoztatott adminisztratív- és a szolgáltatásokat támogató tevékenységekből származó GDP 3,2%-3,5% -es aránya is körülbelül ugyanakkora, mint a mezőgazdaságból eredő. Az elenyészőnek tekintett ingatlan ügyletek GDP-ben való részesedése egy évtizede a kétszerese a mezőgazdaságénak, többek között éppen az első Orbán Kormány, majd az utána következő kormányok áldásosnak éppen nem mondható tevékenysége következtében.
Összefoglalóan: Magyarország miniszterelnökének minden ellenkező híresztelésével szemben alapvetően ipari állam, még akkor is, ha erről a miniszterelnök nem tud.
Ráadásul gazdasági adatai mellett ezt igazolják társadalmi adatai, történelmének kultúrájának és hagyományainak utolsó 120 éve. Más kérdés, hogy van, akinek ez nem tetszik, és van akinek egyéni ambíciói azt kívánják, hogy ezt a tényt ne lehessen tudni. Éltek ilyen emberek már a reformkori modernizáció idején is.
Az ország – miniszterelnökünk állításával szemben – nem volt igazán erős a hatvanas években, amikor GDP-jének nagyobb részét a mezőgazdaság adta. Sőt, már akkor sem volt világhatalomnak tekinthető, amikor az I. Világháború előtti időszakban a nemzeti jövedelemnek még 40%-át adta a mezőgazdaság, sőt, már az 1700-1800-as évek elején sem volt igazán erős, amikor a nagybirtok rendszer elavult mezőgazdasági termelése hátráltatta a gazdasági fejlődést, sem volt, még az Osztrák-Magyar Monarchiával együtt sem világhatalmi tényezőnek tekinthető. Következésképpen az állítás nem igaz.
Az ellenben igaz, hogy Magyarország utoljára az I világháború előtt volt „hagyományosan” mezőgazdasági ország: 1910-ben a trianoni területre átszámítva 4.256.172 fő, a Trianoni terület lakosságának 56%-a foglalkozott mezőgazdasággal, és a nemzeti jövedelem 44%-át állította elő. A szétnyíló agrárolló miatt ( 1930-ban már 47%-kal volt magasabb az az ipari termékek átlagára a mezőgazdaságiakénál) a mezőgazdaság 1933-ra már csak a nemzeti jövedelem 16-18%-át adta, ami tömeges elszegényedést és kivándorlást okozott éppen az elmaradt ipari fejlődés miatt. Éppen nosztalgikus „mezőgazdasági hagyomány” eredményezte Magyarország népességének egyik katasztrofális méretű fogyását.
A második világháború során .2 millió szarvasmarha (az állomány 44%-a), a lovak 56%-a, a sertések 79%-a (2,2 millió) a juhok 80%-a (1,4 millió) pusztult el, és kimaradtak az 1944 őszi munkák.
A mezőgazdaság a század eleji 40% feletti részesedéséről viszonylag egyenletesen süllyedt a 90-es évekre 10% körüli értékre, szemben ezzel az ipar részesedése a 40-es évek elejére szerves fejlődéssel megközelítette a 40%-ot, majd ugrásszerűen emelkedett a történeti rekordnak tekinthető 72%-ra, hogy azután folyamatos csökkenéssel 35%-os arányig jusson a rendszerváltásra.
Az ezredforduló óta elmúlt évtizedben és 2011-ben is az "alapvetően mezőgazdasági ország" nemzeti jövedelmében a teljes mezőgazdaság: földművelés+állattenyésztés+
Magyarország legalábbis a 2000-es évek második fele óta (de már jóval régebben is) egyértelműen, és GDP arányait tekintve kimagaslóan ipari állam, a feldolgozó ipar 20% körüli részarányával. Ezt mellesleg tükrözi a foglalkoztatottak száma is: míg a mezőgazdaságban 280 ezer fő dolgozott 2010-ben, az említett könnyűipari ágazatban 819 ezer főt foglalkoztattak ugyanekkor, és ez a létszám arány az elmúlt 5 évben nem igazán javult a mezőgazdaság javára.
Magyarország "alapvetően" utoljára az Első Világháború előtt, 1914-ben volt mezőgazdasági ország. Az akkor 40%-on felüli részesedését a nemzetgazdaságban a mezőgazdaság 1920-ra véglegesen és visszavonhatatlanul elveszítette, és az 1955-1960 között felfutó(!) szakaszt kivéve azóta ez az arány folyamatosan csökken függetlenül mindenféle gazdasági- és politikai fordulattól, forradalomtól ellenforradalomtól háborútól vagy újjáépítéstől.
Ha a fenti áttekintés után egy politikus ki meri jelenteni a XXI. század második évtizedében egy országról, amelynek 120 éve folyamatosan csökken a nemzeti jövedelmében a mezőgazdaság részaránya, hogy "alapvetően mezőgazdasági ország", az erős pillangó kergetésnek tűnik leggyengébb esetben is. Erősebb esetekben butaságnak, még erősebb esetben tudatos hazugságnak. Azt kell mondjam, miniszterelnökünktől egyik lehetőség sem áll nagyon távol.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.