A megváltással elkéstél:
már pokolra szálltam.
Szúr, hasogat, mint a kés él
tehetetlen vágyam.
Az embernek miért adott
vágyakat az Isten?
Ezt a kegyetlen csomagot
kell egyedül vinnem?
A szívemben csak homály van,
habár napfény ragyog.
Arcom mosom az írásban,
s csak mocskosabb vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.