hogy állandóan megalázz?
Ez az élet ócska, mint a lőre,
ha kóstolom, még a hideg is kiráz,
hányinger kerülgeti gyomrom,
szívem szorul, és szédül a fejem,
még amit jól tudok, oly dolgom
sem tudom elvégezni rendesen.
Én már megszokom ezt az érzést,
volt benne részem éppen elég,
mégsem csillapíthatom a vérzést,
ha egy szavad szívembe tép.
Pontosan tudom, hogy másra vártál,
nem ilyen senkire, mint én vagyok,
de ez jutott. Te is rossz sor végére álltál:
az nem oda tart, ahol a Nap ragyog.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.