Én nem lettem költő soha:
nem tanultam a rímeket.
Sorsom sem volt túl mostoha,
ezért írok ily rémeket.
A szerelem sosem jött be,
bánatomat borba fojtom,
hogyha az nincs akkor sörbe:
soha nem ürül a hordóm.
De az írást nem adom föl!
Olyan szerencsétek nincsen.
Új verset írok hétfőtől,
mert a betű minden kincsem,
és ha keddre elolvasod,
majd meglátod, fejed fogod.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.