Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne néki - evokáció
Nem kell másképp ez a világ,
Hisz` nem nyílik benne virág,
nem segíthetnek az imák,
hogyha nem élnek Júliák!
Megvidámodik a szívem,
fényesen zendül a rímem,
messze, távolba jut hírem,
ha velem vagy, édes hívem.
Drágalátos építményem,
te vagy egyetlen reményem.
Mind lehullik a szemérem,
ha szemed fürdik enyémben.
Nap az égre föl sem kélne,
ha szemednek drága fénye,
lelked tiszta, szép erénye
nem lehet szívem reménye.
Lángra gyúl a szívem véled,
boldogságom mind feléled,
életemet csak tevéled
élhetném, mint hites férjed.
Szép Júliám! Megláttalak,
rímemmel így magasztallak,
örömömben szólítalak:
légy a párom, Te szép alak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.