Elmúlt már az éjfél.
Semmi sem változott.
Ez az átkozott idő elrohant.
Miért is nem élünk boldogan?
Rövid az élet, és hosszú a halál.
Az emberre úgyis csak a semmi vár.
Bár kérdésre senki sem felel,
de amíg nem hívnak, kérdezni kell.
Nem én állítom, és nincs parancsba adva,
de aki nem kérdez, csak egy anyag-darabka:
bár létezik és érez, anyagcserét folytat,
a világ felőle a semmibe folyhat.
S az élet egyedül meddő és sivár,
s bár másként reméled, rád úgy semmi vár.
Amíg ölelsz, az idő kitágul.
A szerelem csók-pénzen élet-időt árul.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.