I.
Jég és hó fedi mostan a tájat,
a "száz lehü lágy varázslat"
néma jövőben alszik még.
Utcákon csak szél citerázgat,
álmokat űz el, tépi a fákat.
Roppan a lábad alatt a jég.
Fényesen fehérlik még a hó
ezüst a fákon a dér.
Bár korcsolyázni volna jó,
rian a tavon a jég.
Ugyan kibújik a mackó
álomból ébredve föl.
Remeghet még, ha nagy a hó.
II.
Dér lepi most el a fákat a parkban.
Errefelé csak a fagy didereg.
Cinege sem csivitel most halkan,
elbújva mély oduban remeg.
Messzire szálltak a szép, napos órák,
bánatosan csivitel a veréb.
Innia sincs, befagytak a tócsák.
Roppan a fagytól egy tetőcserép
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.