2013. január 30., szerda

Szobrok (képzeltek, valódiak)

A moszkva téri forgatagban
áll egy szép leány.
Napsütés, vagy hóvihar van,
szél játszik haján.

Kezében fekete rózsaszál,
úgy várja kedvesét,
fénylő, fekete szöghaját
a szél zilálta szét.

A Vigadó téri korláton
kis királylány ül.
Szeme túlnéz a határon,
a semmibe merül.

Koronájával fején,
csak egymagába' vár;
fehér lovon délceg legény
nem jön soha már.

A körtéri óra alatt
állok én, magam.
A hervadó szegfűk csokra
még kezembe' van.

Várom még a percet egyre,
ami elmúlt rég;
már  nem járok fel a hegyre.
Régi az emlék.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.