A Látó-hegy tetején
mindig fúj a szél.
Rég volt már a te-meg-én,
régen elmentél.
A fákról a levelet
messze fújta mind.
Befejeztem teveled,
leveled erre int.
Fúj a szél a hegytetőn,
kopaszak a fák,
szívrepesve, remegőn
már nem várok rád.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.