Nem tartja távol szívemtől a halált már semmi.
Elérkezett az utolsó idő.
Ölelés nélkül majd másik világba kell menni,
a létből a halál, ami kinő.
Szinte már mániásan idézem föl a semmit,
pedig lassan megnyugszom bele.
Nem is értem, miért kell nekem itt lenni,
ahol az embernek lóg a szíve, bele.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.