Amióta tudom már, hogy vége,
bizakodva nem nézek az égre.
Amióta tudom, hogy csak voltál,
előtted egy élő helyett holt áll.
Amióta megástam a vermet,
tudom, létem nem életre termett.
Én ástam meg magamnak a gödröt,
te szórtad fejemre a göröngyöt.
Van néha úgy, hogy az ember téved.
Ettől ilyen gyötrelmes az élet.
De már véget ért, már minden jól van,
az élet sem gyötör tovább holtan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.