2018. október 30., kedd

Ez is kész

Kellemes idom megy előttem az úton.
Nem túl széles, de méretes.
Nézem. Közben még orromat sem túrom.
(Az eset szinte kivételes).

Meg kéne nézni elölről is:
volt, hogy már tévedtem benne,
pedig nem vagyok már mai pisis,
de mégiscsak csalódás lenne.

Mi a fenét is akartam máma?
Az idom fejemből kitúrta mind.
Arról semmit sem szól a fáma,
szemüveggel az ember hogyan kacsint.

De most egy kapualj. Eltűnt benne.
Így dolgozik mindig a végzet.
Ha másként dolgozna, tán vers sem lenne.
"Jaj, mama, nézd csak!" Ez is kész lett!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.