Lehet, hogy délelőtt van,
hét ágra tombol most a nyár,
vagy késő éjszaka, és lámpafény,
de nincs mosoly, és szétfeszít belülről.
Aztán az égbolt, egyre távolodván.
Szürkület,
homályos láthatóság,
valami fojtogat,
már torokban érzed,
majdnem hányni kell,
de visszagyűrni, mégis.
Derengő monitorfény,
talán egy kézirat,
vagy könyv a kézben,
újság - egy régiség nyolcaddá hajtva -
esetleg művészfilm, vagy akció.
Akárhogy is,
de eltalál majd mégis újra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.