Fejed fölött a tőke csörömpöl.
Utcára taszít, a földbe tapos;
neked már nem jut többet örömből.
Akarja? Hiteti, a Föld lapos.
Farkasfalkákat habzó pofával
uszít szívre felzabáltatni azt,
szétmart lelkeddel aztán sem tárgyal;
repülni vágynál? A sárba ragaszt.
A tőke kitátott, mocskos szája
sem jobb, mint a diktatúra:
sohasem tudhatod, hogy mi a pálya,
adhatod szívedet haragra, búra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.