az első sor Seamus Heaney: A Bálázó c. versének első sora, Gerevich András fordításában
"A bálázó naphosszat kattogott",
egy legény állt fenn rajta;
a szájába villával adogatott
szalmát. Félbe se hagyta,
bár elérkezett az ebédidő.
A Nap fönnjárt az égen.
Mégsem merült ki a tüdő,
az izom. Nem is volt régen.
Pillanat volt a kihagyás.
A villa beleesett
a bálázóba. Földindulás!
Mentsük a gépezetet!
A legény a villa után kapott,
a karja veszett oda.
A gépből a piros vér kicsapott.
Hogy él még, az is csoda.
A bálázó később is kattogott.
A szájához más került,
sokan sérültek, haltak meg ott.
Emléküket becsüld!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.