Folyton gép előtt ülök,
reggel, nap közben, este.
Így hát elnehezülök,
dagad az ember teste.
Nem jó tükörbe nézni.
Ki néz vissza belőle?
A fene, aki érti,
bár láthattam előre.
Hová lett régi erőm,
régi mosolyom, sármom?
Ha fekszem a heverőn,
már elhagy minden álmom.
Ha Nap süt, vagy hó esik,
nekem szinte egyre megy.
Nincs nap, szinte semelyik,
hogy nem egy hamuelegy.
Hát csak gép előtt ülök
reggel, nappal, meg este;
felejteném, hogy üszök
terjed, jövőmet festve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.