Nincsen híre, és emlékműve sem lesz,
mégis csak rabul ejtette szívemet.
Amíg csak nem jön az, aki eltemet,
ez az ócska húscsomó csak érte resz-
ket. Beszélni ma sem tudok róla fesz-
telen, mert magával jobbik felemet
vitte el. Miért? Erre nincs felelet:
nem mindig követhető, mit miért tesz
az ember, és mi lesz a reakció.
Az élet furcsa néha: mint egy cipó,
de előbb élvezed, és aztán éget.
Pedig megérdemel egy emlékművet
legalább szívben, melyet el nem nyűhet
semmi, míg az el nem éri a véget.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.