Amint az útról lelépek,
lepkék serege lebben a fűből,
Nem csak egypár száll itt fel, temérdek.
A hídnál autó tülköl,
hogy siessek. Mit reméltek?
A patakon átlépve, másik világba érkezem.
Nincsen autó, nincsen sietség.
Áll a csend. Fogd meg a két kezem!
Deszkafalról mállik itt festék,
de magam az idővel nem mérgezem.
Vissza sem térek már, jobb itt nekem.
Tülköljenek csak értem bátran!
Ami ott maradt, csak élő tetem.
Ami odaát élet, az ideátlan.
Most hazaérkezem. Azt képzelem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.