2020. január 2., csütörtök

Állatságok

Orrom hosszú, lábam vastag.
Itt születtem, ide basztak.
Én vagyok az elefánt,
ha belém rúgsz, meg ne bánd!

Hogyha kitátom a számat,
belefér egy egész század.
Én vagyok a víziló,
álmaidban vízió.

Csak mekegek, mint a kecske
folyton szerelembe esve.
Szarvaim a fejemen,
nincs számomra kegyelem.

Édes komám, ide hallgass!
Én vagyok a lompos farkas.
Ha kinyitom a pofám,
üvöltök egy nagyot ám!

Téglavörös az én bundám.
Bolsi már nem vagyok, úgy ám!
Tőlem félnek a tyúkok,
hogy majd párat lenyúlok.

Kígyó vagyok villás nyelvvel.
Senki sincsen, akik kedvel.
Ha közel jössz, megmarlak,
a halálnak átadlak.

Medve vagyok, kiflit kérek.
A ketrecben mit sem érek.
El ne szaladj előlem,
ha találsz jó erőben!

Én vagyok a buta majom.
Soha sincsen semmi bajom.
Ha kicsúfolsz engemet,
mutatom a seggemet.

Nyuszi vagyok, nagyon gyáva,
mindig máshol van az ágya.
A répád a szerelmem,
a vastagot szeretem.

Csak hápogok, mint a kacsa,
akinek vízbe lóg hasa.
A lábaim laposak.
Kicsi vagy? Eltaposlak.

Ember vagyok, nagyon állat.
Ne tátsad rám már úgy szádat!
Hogyha pimaszkodsz velem,
a pofádat beverem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.