szürkéjénél sötétebb árnyalatú,
majdnem fekete,
kuszán kanyargó vonalakból,
és vastagabb csíkokból
álló árnyékokat vetnek
az utcai lámpák fényével megvilágított,
öreg, útszéli fák.
Mintha egy áthatolhatatlan bozót ágai,
vagy egy bonyolult, nem ismétlődő mintájú
rácsozat ejtette volna csapdába
előttem gyalogoló
árnyékomat
az járdán.
Vannak népek,
amelyeknél tiltott az emberábrázolás.
Azt tartják,
akinek képe
papírra, cserépre, fára, kőre kerül,
annak lelke csapdába esik,
és soha nem szabadulhat.
Mi lesz azzal,
akinek árnyékát kusza rácsok
tartják fogva
az idők végezetéig?
2019. Február 19. 6:4
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.