Talán csakis szonettet kéne írni.
A kaptafára húzott bőrcipő
oly lábbeli, telet lehet majd bírni
benne, hogyha lábad belenő.
Talán jó lenne végleg elfeledni,
amit azóta hozott az idő,
hogy dalocskáknak ritmusára verni
kezdett verset egy szerelmes költő.
Talán mégsem. Az évek elrepülnek,
akár az illó, pajzán gondolat,
a régi rímek homályba merülnek,
a szekér állhat, az idő halad.
Miért is írjam azt, amit megírt más?
Az irigy költő mind hitetlen Tamás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.