néz sötéten.
Ne tátsd a szádat!
Talán pajor, giliszta
van a mélyben.
Ez út kivisz ma
végleg innen,
vagy a mélybe szédül most az elme?
Veled van-e az életnek szerelme
még, vagy végleg elhagyott?
Tűzeső esik. Hideg. Sötét az ég,
ami virág volt, mind elfagyott,
hiába pengeted a lantot szépen!
És a kő alól a féregjárat
néz sötéten,
mint a képen,
amelyet elméd vásznára vetít.
Talán nincs benne éppen,
ami árthat.
Más is volt a mélyben.
Aki megáll, és visszanéz,
mindig veszít.
http://www.ahetedik.hu/kategoriak/versek/item/5105-hatvanas-bemutatkozas-donika-kellynek.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.