Nos, zavarjuk le a válaszokat a 12 (figyelem! komoly szimbolizmusa van!) pontra, sorrendben:
1. Igen. Az alkotmány, mint alaptörvény az állampolgári jogok és kötelességek deklarációja (különben mi a fészkes fenére esküsznek fel honosításkor az új állampolgárok, meg a miniszterelnök? Ja, kiderült, hogy erre nem!)
2. Nem. Ez a mindenkori kormány felelőssége, többek között ezért is politikai felelősséggel tartozik. Ha nem meri vállalni "monnyon le"!
3. Csak akkor, ha garanciákat is képes rá teremteni, egyébként csak duma, mint a "munkához való jog". Márpedig garanciát az alaptörvény nem képes rá teremteni, mert nem attól függ a gazdaság mindenkori állapota.
4. nem Ezt nem indoklom. Öt gyereket neveltem föl.
5. Értelmetlen: az adópolitika nem alkotmányos alapérték, ezt az alkotmányozók is megtanulhatták volna, mikor letették az általuk (is) előírt közigazgatási alapvizsgát (bár nekik nem kellett).
6. nem. A jelen nemzedék alapjogait és kötelességeit tartalmazza. Ez az alkotmány, mint alaptörvény feladata (közigazgatási alapvizsga).
7. nem Az alkotmány az alaptörvény. Törvény nem állampolgárra nem vonatkozik, ráadásul területi hatálya az ország területére terjed ki. A többi rizsa.
8. nem Az alkotmány alaptörvény. A területi hatálya nem terjed ki a Kárpát medencére, csak a Magyar Köztársaság területére.
9.nem Ez törvény feladata, nem alaptörvényé. Lásd, mint fenn.
10. Ez baromság. Ez törvényben kell szabályozni, semmi köze az alapvető jogokhoz és kötelességekhez, amelyek az állampolgárokra vonatkoznak, a legfontosabb állami intézményekhez, valamint az államformához. Tessék már egy kis alkotmánytant tanulni, legalább alapfokon, hogy a közigazgatási alapvizsgán átmenjen a kérdező! Egyébként pedig a kérdés butaság: a nem átlátható hátterű gazdasági társaság a jelenlegi törvények (és nem az Alkotmány!) miatt is jogellenes tevékenységet folytat.
11. nem (Ez az én egyéni véleményem, ettől - kivételesen - el tudok képzelni eltérő nézetet is. Úgyis mindegy, hiszen nem szavazunk róla!)
12. nem Ez bődületes butaság, ezt döntse el a házszabály. Arra való. Ez nem állampolgári kötelezettség. Ha pedig az lenne, tessék törvényt alkotni róla, hiszen nem alapvető kötelessége minden magyar állampolgárnak megjelenni parlamenti vizsgálóbizottság előtt. Vagy igen? Ebben az esetben nyilván azt is az Alkotmány rögzíti majd, hogy bírósági idézésre meg kell jelenni. Így a Parlamentet szét is lehet zavarni, hiszen mindenre kiterjedő alaptörvényünk lesz.
És most, ami hiányzik:
- Mi legyen az államforma (Egy alkotmány kötelező része, enélkül csak tákolmány)
- Melyek lesznek az alapvető hatalmi ágak és intézmények? (Enélkül nem Alkotmány, csak tákolmány).
- Mik lesznek ezen intézmények feladatkörei?
- Melyek az alapvető állampolgári jogok? Ilyenek nem lesznek?
- Melyek az alapvető állampolgári kötelességek? Ilyenek nem lesznek?
- még folytathatnám, de unom...
Lehet, hogy mindez benne lesz az új alkotásban, de ezekről, minthogy lényeges kérdések, feltehetőleg nem kérdezik meg a zembereket. Amit kérdeznek, az meg parasztvakítás, vagy színtiszta stupiditás.
Leírtad Te is: úgyis az lesz, amit akarnak.
VálaszTörlésAz új alkotmány Orbán fejében már régen készen van. Minden más csak parasztvakítás.
VálaszTörlésNézzünk még egy kicsit az alkotmányozók lelkületébe!
VálaszTörlésSorról-sorra olvasgatom a nyilvánossá vált tervezetet. Az elején kiderül: Lesznek sarkalatos (és nem sarkalatos) törvények, rögtön
a hatályba lépés után, de, hogy mi a sarkalatos, és mi nem, az eddig nem derült ki (csak később) Világos: előbb megmondjuk valaminek a tulajdonságait, és, ha nem felejtjük el, majd definiáljuk is.
Sok mindent leír a zászlóról, de az alakja lemaradt. A definíciónak íg a fecskefarok is megfelel. Valóban ez a cél?
Lesz hivatalos ünnep és nem hivatalos is. Ez utóbbiak március. 15. és október 23. És mi van a többi, még kevésbé nem hivatalossal? Azok milyenek is? (Például Karácsony és Húsvét) Azok a mégkevésbénemhivatalosak?
N. cikkely: gumiszabály. Bármire jó, és nem hivatkozható: nem kérhető számon.
O. cikkely: az Alkotmány hatályba lépése másnapján kérem, akik úgy gondolják, pereljék Magyarország kormányát kötelességmulasztás miatt, mert nem tiltotta be a környezetet tudvalevőleg szennyező gépjárművek használatát, a dohányzás, a vegyipar és általában az ipar tevékenységét, ezzel mulasztásos alkotmány sértésbe esik.
Q. cikkely. Ez egy bármeddig nyújtható gumi szabály. Kiváló lehetőséget ad személyre szabott jogi szankciókra. Semmi más oka nincs, hogy bekerült, csakis a diktatórikus egyedi döntések alkotmányossá tételére.
R cikkely. Ilyen sem volt még a történelemben, hogy Orbán Viktor személyére és a FIDESZ védelmére tettek volna cikkelyt az Alkotmányba.
A XXV. Cikk értelmében bárki bármikor bemehet a Nemzeti Bank páncéltermébe (mivel az is Magyarországon van) piknikezhet orbán Viktor futballpálya méretű irodája szőnyegén, és minden elzárással vagy börtönbüntetéssel büntető jogszabály alkotmány ellenessé válik az országban.
XXVII.
Mi az az "államalkotó tényező"? : undefined variable.
A tényezőről alsó tagozatban tanították a jogászoknak is, hogy micsoda, de az államalkotó tényezőt talán definiálni kellene.
XXXVII
Vajon mi a ló.@sz az a "jogalany" akinek teherbíró képessége van? (És hány kilóig van neki?) Hogyan lehet valamit "törvény alapján" létrehozni, amiből majd ez a jogalany lesz? Ha a jogalanyon mondjuk embert értünk, akkor honatyáinknak talán meg kellene kérdezni a nejüket, hogyan is kell jogalanyt létrehozni; úgy tűnik, elfelejtették. Ha meg mondjuk vállalkozás, akkor ki az az eszement, aki "torvény alapján" fog vállalkozni (azaz jogalanyt létrehozni)? Ezt is Nemzetünk Bohóca fogalmazta?
XXVIII.
(2)
Nekem a feleségemmel közös sörszükségletem napi 2 liter. Az ehhez való állami hozzájárulás mértékét a cikkely szerint öt gyermekem neveléséhez szükséges kiadásaim figyelembevételével kell megállapítani (a a Kormánynak? Hatóságnak? Parlamentnek? Vagy nekem?)
Mindegy. Ez eddig a legszimpatikusabb cikkely. Javaslom, mindenki mérje föl a közös szükségleteit, hogy az állami hozzájárulás mértéke kalkulálható legyen!
Na itt ezt is meguntam, mert, ha tényleg ez lesz az alaptörvény, akkor úgyis minden mindegy.
Megértelek.
VálaszTörlésEzt vajon hogyan gondolták?: "Nem ismerjük el történelmi alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését."
Ha nem ismerik el, akkor létezik valami régi alkotmány. Ha létezik, akkor meg mire a nagy alkotmányozó hevület? :))
Nem létezik: soha nem volt írott alkotmánya az országnak. Volt ugyan egy "láthatatlan alkotmány" (nem ismerős?), ami soha nem volt egységesen írásba foglalva. Részei:a magyar szokásjog, az Aranybulla, és a szokásjog összegzése Werbőczi Hármas Könyvében, mely azonban soha sem került kihirdetésre és nem is lett belőle törvény a Dózsa parasztfelkelés miatt első sorban. Ennek ellenére szokásjogba bekerült, és Erdélyben alkalmazták már a XVI.-XVII. sz fordulóján. Bekerült I. Lipót 1690-es erdélyi törvényébe.
VálaszTörlésA 3 kötet a nemesi szabadságról, a nemességnek a királyi bíróság alá való tartozásáról, adómentességéről, és az u.n. ellenállási jogról szól. Az u.n. történeti alkotmány része volt a Szent Korona Tana is, ami az 1920-as években sajátos átértelmezést nyert, mintha a korona, mint az ország önálló szimbóluma önálló jogi entitás, és az ország egységét jeleníti meg akár az aktuális uralkodó ellenében is. A történeti alkotmány szerint az uralkodó és az állam elszámoltatható, mert az alkotmány a nemzet államalkotó akaratát testesíti meg. Tudni kell: a jobbágyság nem volt része a nemzettestnek a középkorban, így a Szent Korona Tan modernista hívői szerint valószínűleg nem része a nemzettestnek az, akit a Tan képviselői idegennek nyilvánítanak (ennyit az "idegenszívűzés" és a Szent Korona Tan összefüggéséről), tehát nem illeti meg alkotmányos védelem.
Ez a rendszer volt Magyarország nagyrészt szokásokon alapuló törvénykezésének alapja 1848.-ig, de a Hármas Könyv egyes rendelkezései még 1945.-ben is szabályozták az öröklés egyes eseteit.
Miután az első alkotmányok csak az újkorban keletkeztek szerte a világon a feltörekvő polgárságnak az abszolutizmussal szembeni védelmére, így a fenti értelmű "történeti alkotmányról" illetve az ezzel összefüggő "láthatatlan alkotmányról" beszélni puszta anakronizmus.
Az első valódi alkotmány - még, ha mai értelemben nem is nevezik szuverén alkotmánynak - az 1949.-es volt, ami az alkotmányok polgári demokráciákban (is) kötelező részeit tartalmazta: az állampolgárok alapvető jogainak és kötelességeinek felsorolását, az államforma megnevezését, valamint a legfontosabb államhatalmi szervek felsorolását.
Ezek azok a pontok, amelyeket egy alkotmánynak, mint alaptörvénynek tartalmaznia kell.
Érvényesek rá továbbá mindazon kritériumok, amelyek érvényesek bármilyen szintű jogszabályra: így például a normatív jelleg, stb.
A "preambulum" ugyan tartalmazhat minden jogszabály esetén halandzsát: nevezetesen az uralkodó osztály eszmei (ön)igazolását a létrehozandó szabályozás okairól és céljairól, azonban ez soha nem része a jogszabálynak: nem számon kérhető bíróságon, és nem hivatkozható.
A jogszabályok (így az Alkotmány pontjai is) csakis akkor jogszabályok, ha megszegésük szankcionálható, és/vagy végrehajtásuk kikényszerítésére mód van. A többi "csak duma".
Így például hiába írta elő korábbi alkotmányunk a munkához való jogot, e jogával soha senki nem fordulhatott bírósághoz. Hiába írja elő a mostani (bárgyú) szövegtervezet az ország területén való szabad mozgást, ezzel, mint írtam senki nem élhet, még azok sem, akiket egyéb törvény nem korlátoz ebbéli jogukban (alapjog?). Ugyanezek (egyik vagy másik oldalról) a problémák vannak az N,O,Q és R cikkelyekben.
De én még csak jogot sem tanultam!
Én is pontosan így gondolom és azért tettem fel a "költői" kérdést, mert egy komoly ellentmondást látok.
VálaszTörlés