2011. február 28., hétfő

Néha arra gondolok


Néha arra gondolok,
nincsen most már hátra semmi,
amiért érdemes lehetne élni,
míg majd meghalok.

Vannak akik boldogok,
akiknek az élet nem csak ennyi:
hogy e létre kellett megszületni,

s nyom nélkül elmúlok.

7 megjegyzés:

  1. Lehetne már tavasz, hátha szebbeket írsz.

    VálaszTörlés
  2. Senki nem tud nyom nélkül meghalni,aki egyszer megszületett!
    De jó hírem van jön a tavasz,ma reggel már csicseregtek a madarak!:)

    VálaszTörlés
  3. Dehogynem! Az üköreganyámra (egyikre sem) emlékszik már senki. Még a nevüket se tudjuk, nemhogy még egy generációval korábbiakét. Ki a fene emlékszik egy jobbágyra a XVIII-XIX. század fordulójáról, pedig csak 200 éve volt?

    VálaszTörlés
  4. Hagy vitatkozzak már !! Bár én nem szeretek! Ő sem múlt el nyom nélkül mert ott voltak a dédszüleid,a nagyszüleid a szüleid és itt vagy te és a családod.És a tudatodban ott van hogy voltak.akkor mi ez ha nem nyomai az őseinknek!?
    És akkor rám kifog emlékezni?? :((((nyom nélkül csak nem tűnhetek el.

    VálaszTörlés
  5. No igen, ha ez a nyom.

    És, hogy legyen egy kérész életű nyom:

    Apám, mióta megpofozták, soha nem látott papot.
    Otthonában, vagy a szőlőben töltötte el a vasárnapot.


    nem tudom, lesz-e folytatás, mert pár napja megvan, de folytatása nincs. sem szótagszám sem ritmus nem jó, félbe is maradt...

    VálaszTörlés
  6. Jó kezdet,nekem tetszik.Ha lesz folytatása hozd! De gondolom ezt nem is kell kérni,megteszed nekünk!:)

    VálaszTörlés

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.