A mezőt szerettem volna járni:
kalapáccsal keresni ércek nyomát,
a múlt idők homályát feltárni,
meglátni kőben, amit senki sem lát.
Hegyoldalt járni hajnaltól estig,
bóklászni patakban eső után,
kincset feltárni, hegy alá szállni,
a Föld csodáit bámulni bután.
Na és miért nem lettél geológus!? A versed ismét tetszik!
VálaszTörlésVoltam.
VálaszTörlésAkkor megismerhetted az élményt!:)
VálaszTörlésNem igazán. Utoljára egyetemista koromban, mert utána 10 évet egy iparvállalatnál dolgoztam "termelésben", de irodai munkát végeztem, geológusként: földtani vagyont számítottam, gazdasági értékelést végeztem, térképeket, szelvényeket szerkesztettem, kutatási zárójelentéseket állítottam össze, ásványvagyon mérleget számítottam, de terepre csak igen ritkán és igen rövid időre mentem. Ezért aztán a 80-as évek végén elkezdtem informatikát tanulni, mert az jól jött (volna) a sok-sok adattal való foglalatosságban, aztán jött a rendszerváltás, mi meg máshova költöztünk, és más irányt vettek a dolgok: pályát változtattam. Főként, mert élni is kellett valamiből. Azóta többé-kevésbé informatikus vagyok az elmúlt 20 évben 4 munkahelyen, a legutóbbin már 12 éve. A többé-kevésbé az azt jelenti, hogy voltam rendszerszervező, voltam ügyfélszolgálati munkatárs, térinformatikus és programozó is, sőt, még rendszergazda és IT beszerző is (ahol összesen ketten voltunk informatikusok vagy 4 évig).
VálaszTörlésDe mégis az első szakmád után fáj a szíved...
VálaszTörléskb 12 éves koromtól akartam geológus lenni.
VálaszTörlés