Kifelé megyünk a télből,
de a varjak még rajokban szállnak a Város felett.
A légkör most mentes a széltől,
és Eumeniszek* sem tépik, szaggatják lelkemet.
Volt némi szél az éjjel,
bár a távolban lilás benzingőz lebeg;
sorok esnek szavakra széjjel
fejemben, ahogy munkába megyek.
Talán csak az égbolt teszi:
olyan tisztán, felhőtlenül ragyog,
egykedvemet ma el semmi nem veszi.
Szinte már boldog vagyok.
* A nyájasok: Az Erynniszek másik (fedő) neve, amit az ókori görögök azért használtak az eredeti helyett, mert annak puszta kiejtése is bajt hozott. Amikor Uranosz egy sarlóval megfosztotta férfiasságától apját, Kronoszt, annak vércsöppjeiből születtek az Erynniszek, akik elsősorban azokat üldözik bosszúálló szellemként, akik saját rokonuknak okoztak bajt.
Örülök!:)) Ez egy derűlátó vers lett. Ahogy megyünk kifelé a télből a kedvünk is jobb lesz.És ez a versed is erről árulkodik!:)
VálaszTörlésBár még a varjak itt vannak a tél sem tágít!:(
Lemaradtam valamiről???
VálaszTörlésMiért, neked nem sütött ma a nap!?:))
VálaszTörlésDehogynem. Csak Joe nem szokta ilyen derűsen látni a világot.
VálaszTörlésNem, mintha baj lenne, hogy "feléledt":-)))
Ébred a természet, éled Joe is!:))
VálaszTörlés