Életfa

Ágazik-bogazik a Lét öreg fája.
Kis Univerzumokat hajt ki minden ága.
Minden ágán egy külön világ,
kinyíló, majd lehulló virág.

Porzóikban csillagok robbannak,
bibéjükben Nap ragyog,
délre, ha termőre fordulnak,
én mindegyikükben ott vagyok.

Méhek szállnak világról világra
- termékenyítő gondolatok -,
zümmögésük a nagy fát átjárja,
ez az, mitől a szívünk dobog.