2011. október 16., vasárnap

Emlékekbe falazottan


Túl jutottam már azon,
hogy jövőre várjak.
Múltamat sem akarom,
csak élni a mának.

Terveim már nincsenek,
hosszú évek óta.
Eltékozolt kincsemet
siratja sok nóta.

Emlékekből építek
magamnak föl várat.
Nem találok? Szépítek:
fabulálok párat.

Túl magas lesz majd a fal?
Rozsda lepi záram?
Még jöhet egy másik dal,
mi ledönti váram.

7 megjegyzés:

  1. Tudod, az ember amíg él, remél...

    VálaszTörlés
  2. No igen.
    Még reménykedhetnék én is új tavaszban,
    Hiszen nem egy őszt megért már szívem,
    De tejföl-szőkeségem a régmúlté lassan,
    És a fehér szálak csak gyűlnek fejemen.

    VálaszTörlés
  3. Tuti nem fehérebb a halántékod, mint az enyém. Mit gondolsz, miért lettem ennyire szőke? Ez nem kopik le annyira, mint a vörös szín.
    (Vagy 20 évig vörös voltam, állítólag az az én színem.)

    VálaszTörlés
  4. Te! Ez nem adottság lérdése :-D ? (Bocs...)

    VálaszTörlés
  5. Értem. Önként vállalt :-))))
    Na jó...Nem feszítem túl a hálózatot, mert nyakon csap.

    VálaszTörlés

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.