2011. október 2., vasárnap
Miért érzem mindig azt?
Miért érzem mindig azt, hogy egyedül vagyok,
amikor erre az érzésre nincsen semmi ok?
Hisz' folytonosan körbevesznek családtagjaim,
állandóan van, akinek szeme rám tekint.
Utcán járok, munkahelyen töltöm fél életem,
verset írok, csevegek az interneten,
mégis folyton magányosnak érzem magamat,
mintha sziget jelentené egész világomat.
Vannak olyan gondjaim, mit egyedül nem tudok
megoldani, segítséget pedig ritkán kapok,
így aztán nem is bízom meg senkiben soha.
Lehetséges, hogy én vagyok nagyon ostoba.
Gyermekkorom óta, egész életem során
vágyálmokat kergettem ostobán, bután,
és mikor a valóság az arcomba csapott,
mindig hátamat mutattam, osztán jó napot!
De tudom, hogy ez az élet senkinek sem jó,
hiszen kívülről úgy nézek ki, mint egy tahó,
ki átgázolva mindenen, mi neked fontos lehet,
teszi tönkre sajátját, és vele az életedet.
De becsülettel megmondom, hogy bizony, ilyen vagyok,
s míg erdő után járok folyton, a fáknak rohanok,
és könnyen lehet, hogy autónkat árokba vezetem,
mert a csillagokat nézem, hogyha nem fogod kezem.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Sokszor van ilyen érzésünk! Csak mi nem tudjuk ilyen remekül versbe,írásokba foglalni!
VálaszTörlésTetszett ez a vers Joe! A legutolsó sora a leges- legjobban!
Nem beszélek magyarul.
VálaszTörlésFordítás oldalon, de megértem, hogy ön magányos ki.
Élvezze a Nap, a Hold és a csillagok és a kis dolgok az életben.
Remélem, a fordítás oldal jól teljesített.
Üdvözlet.
Berna
Mindenki életében vagy egy intim terület, amit nem oszt meg másokkal (gondolatai,érzései, vágyai, álmai, vívódásai, egy igény, hogy valaki megértse...), s ha túl széles ez a sáv, vagy nem érti meg az illetőt senki, aki körülötte van, magányos marad a problémájával...
VálaszTörlésNekem könnyebb, mert van, Akinek (Isten) ki tudom tárni a szívemet.
Mély, sokakat foglalkoztató gondolatokról írsz. Jól ki tudod magad fejezni.:)
Ja, denk ik. Ik kan het geen spreekt het Nederlands, zodat kon ik u geen betere vertaling zoals een Webvertaler geven kan geven.
VálaszTörlésÉppen verseket olvasgatok és rátaláltam egyre, ami illik a tiédhez, hasonló a témája, csak más megközelítésből íródott. Remélem nem gond, hogy idehoztam.
VálaszTörlésÁrvai Emil:
MENNY - haza
Van olyan szomjúság,
nem víz után,
amit Isten elégíthet meg csupán.
Van oly magány, mit nem gyógyít ember,
csak Isten, az önzetlen szeretettel,
mely mindig ad.
Őhozzá úgy is mehetek,
mint apjához egy szomorú,
csalódott gyerek.
Elfáradt szívre ott
vár terített asztal;
új erőre kap,
kit Isten megvigasztal.
"Miért érzem mindig azt, hogy egyedül vagyok,
VálaszTörlésamikor erre az érzésre nincsen semmi ok?
Hisz' folytonosan körbevesznek családtagjaim,
állandóan van, akinek szeme rám tekint."
Van, amikor így érzi az ember, azt hiszem, erre mondják azt, hogy kapcsolatban él az ember, mégis magányos.
Az internetes csevegés van, akinek elég, van, akinek kevés és még mindig magányos. Ezt nyilván Te tudod a legjobban megítélni, mennyire vagy magányos. Remélem, hogy nem ennyire, amennyire a versben írtad.
Az egész vers tetszett, de nekem is, ahogy Csibinek is a vége a legjobban. És nagyon remélem, Joe, hogy van és mindig lesz, aki fogja a kezed, hisz ez a legfontosabb az életben: szeretetet adni és kapni.