2011. október 21., péntek

Isten verje meg!


Sötétben kelt mosakodni reggel.
Férje kamrájában motozott.
A szoba megtelt alvó kisgyerekkel,
míg átgondolta a mai napot.

Embere már a feketét főzte,
amikorra a konyhába ért.
A lábosból felszállt a forró tej gőze,
az asztalon, szelve, ott volt a kenyér.

Csendben ülik körbe a nagy asztalt
reggelenként, ketten, meg a négy gyerek.
Szívük telve a sors ellen panasszal,
s nem mondják soha, Isten verje meg.

5 megjegyzés:

  1. Akármilyen xar is a helyzet a fenti versben, de én irigylem a családot
    "Csendben ülik körbe a nagy asztalt
    reggelenként, ketten, meg a négy gyerek."
    Ilyen ma már a világon nincs szerintem ! Mindenki rohan, vagy épp az aktuális dolgát végzi, még vásár, és ünnepnapokon se történik ilyen egy mai "normális" családban. Joe!! Azért én ezt nagyon szeretném megérni, hogy együtt reggelizünk. Hát mivel ez nálunk sosem fordul elő, azt mondom, valakit: "Az Isten verjen meg!!!":-)))

    VálaszTörlés
  2. Egyetértek Lufival, tényleg nem rossz.

    VálaszTörlés
  3. Én is csatlakozhatok? Nekem is tetszett.

    VálaszTörlés

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.