2011. október 9., vasárnap

Lejtőn


Megint lejjebb egy méterrel.
Csúszik a hegyoldal nagyon.
Kikötném magam kötéllel,
de minek? Inkább csak hagyom.

Hisz a lejtő velem mozog.
Senki sincs a hegygerincen.
Ahogy tudok, kapaszkodok,
talpam alatt ott a nincsen.

Bejegyezte: dátum:

2 megjegyzés:

  1. Tumpeck Gyorgy2011. október 9. 16:34

    Jatekos verseles komoly mondanivalo . Tetszik

    VálaszTörlés
  2. - Mirjam2011. október 9. 20:19

    Ha nem lefelé, hanem fölfelé néznél, lehet, hogy találnál ott Valakit.
    Azt mondják a lejtőn nem lehet megállni, egyszer felfelé megyünk, máskor lefelé csúszunk. Egy kapaszkodó biztos Neked is segítene.:)

    Jól ki tudtad fejezni magad.

    VálaszTörlés

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)