a birgej* a falból falba,
mind tudjuk, hogy sokunknak már
nem lehet többé holnapja.
A kas zuhan, és a lámpa
fénye fakó arcokra hull.
Bergmanli ment, de a hátra
maradt fél szó a csöndbe fúl.
Szelet várunk, dörgő morajt;
az tudatja: túléltük mind,
de elfojtunk minden sóhajt,
mert a bányamester megint:
"Mélyebbre told a lapátot
a szénhalom alá, nahát;
mert holnaptól - majd meglátod -
föntről szagolsz majd ibolyát!"
* birgej, bergmanli, premonyík, bányapásztor, bányarém: a bányászok védő szelleme, néha törpe, máskor óriás. Figyelmeztet a veszélyre és bosszút áll a kegyetlenkedő bányamesteren: ráomlasztja a gazemberekre a bányát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.