Életutak csendesen
merülnek el semmiben.
Összeszorítjuk fogunk,
nem sírunk, nem jajgatunk.
Szegény ember nem remél,
hogyha eljön már a tél.
Ha a nyomor közelít,
rajta Isten sem segít.
Hogyha üres a zsebed,
nincsen semmi hiteled.
Bank viszi a házadat,
és a szükség rád szakad.
Neked az utca marad,
Vérmezőn, egy fa alatt
várhatod a holnapot.
Meghalhatsz, "oszt jó napot!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.