Éljen a Haza!

Harminc éved gépsor mellett töltöd,

és ötven fölött mindig fáj a láb,

színházba mennél, és nincs felöltőd,

és úgy hiszed, hogy most már nincs tovább,

gondolj rá a fák alatt alvókra,

akikre ráfagy már a nagykabát,

és mindig fussa egy-egy mosolyra,

ha meglátod a régi cimborád!

Bár a kedved régen nem a régi,

hívd meg csak őt egy kör sörre, fröccsre,

hiszen ő is ugyanúgy megéli,

hogy mélyebbről párolog a bögre!

És ha indultok ital után haza,

tedd csak hozzá: azért éljen a haza!