2012. október 15., hétfő

Circulens in tenebris



(Keringő a sötétben)

Sötét és komor a reggel.
Megjön a tél hideggel.
Hosszúra nyúlnak az árnyak.
Mind kihűlnek a vágyak.

Szitál a hó az égből.
Lassan elég az évből.
Előkerül a nagykabát.
Tíz éve temettük nagymamát.

Neveltünk három fiút.
Nem látszik sehol sem kiút.
Elszálltak mind a fecskék,
egyre hosszabbak az esték.

Elment a két lány is régen.
Élik az életük szépen.
Csendesek már az esték,
lekopott minden festék.

Reggel még eljön a holnap.
Nincsen már súlya a szónak.
Dolgozunk vagy ötven évet,
ennyiből áll az élet.

Örülj, ha munkád van éppen,
s kihúzod a telet épen!
Ez maga úgyis csak álom,
az ébredést nem várom.

Csöndes a park így reggel.
Jön a tél nagy hideggel.
Hogyha majd vége az évnek,
szól-e még számról az ének?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.