Októberben már az eső is hidegen csepereg.
Életünk a homokórán egykettőre lepereg.
Savas eső hull az égből, lemarja a lombokat,
ez a világ az élettől a halál felé halad.
Soha nem volt a világon se jólét se szeretet,
bár testünk az egyikért, a szív a másikért eped.
Hiába is kívánhatnánk a másiknak szebb napot,
az történik, amit a hatalom mond, "oszt jó napot!".
Októberben az égből is savas eső csöpörög,
a Sátán az embert látva jókedvében fölröhög.
"Nem kell ide a kísértés, elveszel te magad is!
Szíved helyén csak űr tátong, és a lelked is hamis!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.