habár tudom már, nem lett a vesztem,
hogy egykoron megírtam annyi levelet,
és éjszaka sírtam, mert nem jött felelet.
Levélre írok, a szélbe eresztem,
hisz' éveim súlya alatt elvesztem:
befednek vastag időrétegek,
múltam árnyéka szinte eltemet.
Levélre írok, várja száraz avar,
ami egykor esett, még mindig megzavar.
Kapja a szél fel, szálljon, amerre lát:
évekig hiába vártam válaszát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.