dolgozott Hektor.
Nem volt neki sok hibája:
bicegős lába.
Nem volt mindig sánta Hektor,
nagyszerűen táncolt egykor,
De megesett a baleset,
így a kovácsból sánta lett.
Hogy a vasat kalapálta,
ott sétált Sára,
így aztán nem ügyelt másra:
Sára farára.
Ahogyan a lányra nézett,
szíve már vérzett,
Nem látott más fehérnépet:
még ilyen szépet.
Így esett a kalapácsa
rá a lábára.
Ettől lett a kovács lába
örökre sánta.
Azóta is jár a táncba.
Bicegve járja,
de mert mindig ott van Sára,
soha se' bánja.
Hogyha véle táncol Sára,
bár Hektor biccen,
mert a lába most is sánta,
gond ebből nincsen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.