Kisöpör majd innen a nép minden hazug önkényt.
Tereken és az utakon, kint a fény már árad,
menekül majd mind a lator, ha a nép feltámad.
Olvad a jég odakint, már vége a télnek.
Ellenforradalomról szól mégis az ének.
Letöri a jegeket a napfény a szívről.
Menekül még mind a lator erről a színről.
Sohasem volt tél, amire tavasz ne jönne,
felszárad még minden nyomorultnak könnye.
Hogyha a nép megmozdul, nem állhat ellen
az erőszak, az önkény: el kell, hogy vesszen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.