Ég és Föld között

Ég és Föld között lebegve
repesek, mint tarka lepke,
de a porban, mint a féreg
csúszom, ha létemtől félek.

Ne szakíts le színes szárnyat,
űzz el messze minden árnyat!
Ragyogjon rám a Nap sárgán,
sárban ne vergődjem árván!

Elragadlak, hogyha szállok,
s felemelnek tarka álmok.
Jégen, ha fekszem rettegve,
te végy meleg tenyeredre!