Vihar tépte, jég csupázta
komor vidék a hazája.
Az égen nem ragyog a Hold,
a világa komor és mord.
Száraz, szikár minden ága,
madár soha nem száll rája.
Tövis sebezné a lábát,
hiába hívná a párját.
Levelei mind lehulltak,
szomszédai kipusztultak,
egymagában állva szenved.
Ránézel, és elmegy kedved.
Mi tette őt ily kopárrá?
Kertje miért vált elhagyottá?
Madár miért nem dalol rajta?
Mily átok, ami sújtotta?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.