Csillan rajta a fény.
Eső után a levegő.
Mindig van remény.
A csúszós út is elvezet,
ha azon jár a láb.
Menni biztos élvezet?
De mindig van tovább.
A bazaltból a piroxén
feketén ragyog elő.
Föld mélyén barnul a szén.
Még mindig van idő.
Egy hervadó virágcsokor.
Sötét, mint a jáspis,
mint üvegpohárban az óbor.
Szíven mart az áspis.
Szirmok utcakőre hullva.
Vércsepp a szürkeségen.
Kukában egy virághulla.
Repedés a léten.
Egy hasadás selyem fényben.
Rajta vonalak.
Semmi nem változtat a tényen:
annyira vártalak.


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.