Csipked: "Szívéből vajon egyek?
Nem lesz az éteknek keserű?"
Jaj, ne hagyd, hogy egyedül legyek!
Ha itt marad, majd széjjeltépnek
nagy, mindent zabáló ordasok,
szemükben izzó lángok égnek,
csorgó nyáluktól elborzadok.
Űzd a madarat messze végleg!
Vállamra soha vissza ne hozd!
Életem már ne fúrják férgek,
csomóimat mindet kibogozd!
Mosdasd szívem fehérre, kérlek;
tisztítsd ki belőle a gonoszt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.