Ugyanazon az úton járok
évek óta,
akárhová is megyek.
Fülembe zeng ugyanaz az átok;
és egy komor-bús nóta.
Ezt visszhangozzák a hegyek.
Egyszer utat kellene téveszteni már,
régóta tudom,
hisz ez nem visz sehova sem;
ennek a végén nem vár, csak a halál,
s míg köreimet futom,
velük fut el az életem.
Ugyanazon dolgot rágom
évek óta,
mint a csontszáraz rágógumit.
Ugyanazon a vágányon
csattogok, mint idióta;
a váltón senki sem taszít.
Váltót kellene állítani már,
régóta tudom,
hisz' ez a sín a semmibe vezet.
Nem vár rám már ezer határ,
s amíg fel nem bukom,
úgysem nyújt majd senki sem kezet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.