Tovaszállt már tavaszom

Tovaszállt már szép tavaszom,
hidegebb az éjjel,
de a testünk, úgy akarom,
teljen ma kéjjel.

A ruhánk, mind lenge selyem,
kerevetre vetve,
a kezünkben drága kehely,
óborral telve.

Gyere, rózsám, ülj ide már,
a szerelmünk éljen.
Kandallómnak tüze vár,
nagy lángon égjen!