2014. november 24., hétfő

A Gólem

Gólem lép át fejem fölött.
Agyamba mélyült lábnyomok
lehelnek vérgőzös ködöt
elfedvén jövőt, tegnapot.

A hátrametszés gajra ment,
nincs origó, csak végtelen.
Egy élet sohasem patent:
a Gólem packáz' énvelem.

Egy szál zsinegen függ a lét,
ha száddal rágod, elszakad.
A Gólem lábbal lép beléd,
a csizmájára vér ragad.
Hogyha kimondanád nevét,
sem szólna rád, hogy védd magad.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.