Agyamba mélyült lábnyomok
lehelnek vérgőzös ködöt
elfedvén jövőt, tegnapot.
A hátrametszés gajra ment,
nincs origó, csak végtelen.
Egy élet sohasem patent:
a Gólem packáz' énvelem.
Egy szál zsinegen függ a lét,
ha száddal rágod, elszakad.
A Gólem lábbal lép beléd,
a csizmájára vér ragad.
Hogyha kimondanád nevét,
sem szólna rád, hogy védd magad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.