és kifoszt a kegyetlen világ.
Nem lesz, mindegy, mással hogy' törődtem,
aki elmondjon majd értem egy imát.
Tárcámat kiveszik a zsebemből,
és eldobják majd egy híd alatt,
mert pénz nincsen. Így az életemről
igazoló papír sem marad.
Nem bizonyítja semmi, hogy éltem,
ha elfedik majd a testemet,
szociális temetéshez mérten
majd adnak egy dugott szegletet.
De legalább nem én ások árkot
magamnak, ha egyszer kiderül,
másnaptól nem látom a világot,
és hogy a hon mocsárba merül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.