dobbanása a macskaköveken:
már megint vonulnak. Irdatlan sok
egyforma ruha, és az öveken
tompán zörrenő kulacs meg csajka.
Lám! Még a régi szovjet hadsereg
itt hagyott szava még ez is arra,
hogy majd a réten legyen kis meleg.
Hogy kinőttem, véget ért a béke.
Még szerencse, hogy nem jóval előbb.
Mire az égbolt átvált majd kékre,
tisztára kaszálják a harcmezőt.
Vagy mindegy lenne ott menetelni?
Egy fejlövés ott, vagy a hiánya?
A múlt minden, a jövő itt semmi.
De a múltat a gyomor kihányja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.