Boldogságom lettél, amely meggyötör.
Az egyetlen megoldhatatlan képlet.
Élő kalitka, és eleven tükör,
amely énrám ver vissza minden szépet.
Szemeden át embernek látom magam,
mint aki sárból teremtődött újra,
és szétporladása olyan messze van!
Éltem vágyom tölteni hozzád bújva.
Bevégeztetett mára féreg-létem,
könnyű szárnyalással az égen járok
sötét éjben is fénylő napsütésben.
Utamat nem keresztezi mély árok.
Most tavasz van, nyár jön. Majd hideg télben
dermeszt le sárba újra szörnyű átok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.