Éltetőm lett lényed a téli éjben.
Gondjaim közt már a tiéd is értem.
Rátaláltam, merre vezessem éltem,
arra az útra.
Jó, hogy itt ért engem a szürke este,
nálad, így már nem leszek eltemetve;
folyton össze volt zavarodva minden
énkörülöttem.
Elsimulnak mostan a régi gondok,
búskomorságnak a fejére sújtok.
Összefolynak bennem a régi vágyak
új szerelemmel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.